Egerszalók: Betyárbújó kaptárkő

A kaptárkövek a Bükkalja egyik legfőbb turistalátványosságát képezik, leginkább különleges kialakulásuk és máig rejtélyes használatuk miatt.

ABükkalja nagy részét felépítő vulkáni tufákat a miocénben (10 vagy akár 20 millió évvel ezelőtt ) zajló heves tűzhányó tevékenység hozta létre. A zömében riolitos összetételű ártufák és ignimbritek alkotta térszínből a jégkori felszínfejlődés meghatározó tényezői (a folyóvizek mélyítő és oldalazó eróziója, az aprózódás, a mállás, a szél és a csapadék leöblítő hatása, valamint a fagyaprózódás) preparálták ki a Bükkalja különleges kúpjait, sziklavonulatait. A vulkánkitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok néhány helyen keményebbé tették, így emelkedtek ki az úgynevezett tufakúpok, melyek felületét később az ember átalakította. A kaptárkövek tehát természeti értékek és egyúttal kultúrtörténeti emlékek is.

Bizonyos elképzelések szerint a kaptárkövek barlanglakásként szolgáltak, erre utalnak a kutatók által néhány helyen megtalált cserépedények is, de kaptár szó miatt felmerülhet az a megoldás is, hogy méhkaptárként szolgáltak a fülkék, melyek elrendezésük alapján alkalmasak is egy méhcsalád fejlődésére, telelésére.

A Betyárbújó kaptárkő Egerszalókon, az Ady Endre utca felől, egy kellemes sétával megközelíthető.